Szívférgesség

A szív- és bőrférgesség

A szív- és bőrférgességet két rokon fonálféreg faj okozza (Dirofilaria immitis és repens), melyek elsődleges áldozatai a kutyák, de ritkábban macskák is megbetegedhetnek, sőt az embert is érintheti a betegség.

A szívférgesség

Míg pár éve elsősorban csak a mediterrán országokba utazó társállatoknak volt javasolt a szívférgesség elleni védekezés, az elmúlt igen rövid időszakban hazánkban is drámaian megnövekedett a szívférgességgel fertőzött állatok száma.

A szívférgesség terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van szerepük. A fertőződés egyedüli módja egy féreg lárvával (un. mikrofilariaval) fertőzött szúnyog okozta csípés. A gazdaszervezetben a lárvákból 6-9 hónap alatt fejlődnek ki a tüdőerekben élősködő, 10-30 cm hosszúságú felnőtt férgek. Jelenlétükkel az erekben gyulladást, szűkületet és vérrögök képződését okozzák. Súlyos esetben a tüdő keringési zavara miatt következményes szívelégtelenség lép fel. A betegség korai stádiumában nincsnek klinikai tünetek, később a fertőzöttség súlyosságától függően köhögés, nehezített légzés, fáradékonyság tapasztalható, de a szívelégtelenség miatt hirtelen elhullás is előfordulhat. A kifejlett férgek évekig élhetnek és szaporodhatnak az állat szervezetében. Kimutatásukra számos diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, a fertőzöttségről leggyorsabban vérvizsgálattal tájékozódhatunk, a betegség súlyosságáról szívultrahang vizsgálat nyújt megbízható képet. Emberben az esetleges fertőződést követően a lárvák nem tudnak kifejlett férgekké fejlődni, a lárvák a tüdőbe vándorolnak és ott eltokolódnak.

A kifejlett szívférgesség kezelése (gyógyszerrel vagy sebészi úton) rendkívül kockázatos, költséges és bizonytalan, ezért a betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés és a korai diagnózis.

Szívféreggel való fertőződésre az általában márciustól-októberig tartó szúnyogszezonban van esély, a vizes élőhelyek környezetében fokozott a veszély. A legmegfelelőbb védekezési stratégia a szívféreg lárvák elleni védekezés, mely történhet rácsepegtetős, úgynevezett spot-on készítmény (Advocate), vagy szívféreg ellen ható féreghajtó tabletta (Milbemax, Nexgard spectra) havonkénti, tavasztól-őszig tartó adagolásával. A lárvák elleni védekezést kiegészítheti (de nem helyettesítheti) a szúnyogok elleni spot on készítmények (Advantix, Effitix, Vectra, Ex-spot) és nyakörvek (Scalibor) használata.

A prevenciót már kölyök korban javasolt elkezdeni. Felnőtt állatok első kezelése előtt erősen javallott egy vérvizsgálat  az esetlgesen fennálló dirofilaria fertőzés kiszűrésére.

A bőrférgesség

Jelenléte hazánkban már a 90-es évek óta ismert, tájegységtől függően mára a kutyák kb. 20%-a fertőzött. A szívférgességhez hasonlóan ugyancsak szúnyogcsípéssel terjed, a kialakult férgek az állat hasüregében és bőr alatti kötőszöveteiben élnek és szaporodnak, élettartamuk azonban sokkal rövidebb, mint a szívférgeké. A fertőzöttség sokszor tünetmentes, vagy jellegtelen (viszketés, szőrhullás, ritka esetekben csomók megjelenésével jár a bőrben). Szúnyogcsípés révén az ember is fertőződhet bőrférgekkel, emberi fertőződés esetén gyakori, hogy a lárvák az arc és a szem környékére vándorolnak, ott alakulnak ki a férgeket tartalmazó csomók.

Diagnosztizálása vérvizsgálattal történik. A bőrférgesség kezelése a paraziták szaporodásának gátlásán alapszik, hat hónapig adagolt lárva ellenes készítményekkel gyógyítható a betegség. Megelőzése a szívférgesség elleni védekezéssel megegyező.

https://www.facebook.com/LutraAllatpatika/