Zoonózis

Kedvenceink bélférgei ránk nézve is veszélyt jelentenek!

Zoonózisnak nevezzük az állatról emberre terjedő megbetegedéseket. Ezek közül az egyik legjelentősebb a férgek okozta zoonózis.

Az esetek döntő többségében az ember a féregpeték lenyelése révén fertőződik. Mivel a háziállatokban élő férgek bélsarukkal folyamatosan ürítik a féreg petéket a külvilágra, ezért azok folyamatosan veszélyt jelentenek az emberre.

Elsősorban kisgyermekekre, akik a higiéniás szabályokat kevésbé tartják be, ők például kutya/macskaürülékkel szennyezett homokozóban játszva, vagy mosatlan gyümölcsöt, zöldséget fogyasztva, vagy kedvencünkkel hancúrozva könnyen megfertőződhetnek.
A petékből az emberi szervezetben csak lárvák fejlődnek ki, kifejlett férgek nem (azaz az emberi székletben nem jelennek meg az állatoktól szerzett férgek).

A különböző féregfajok vándorló lárvái eltérő tüneteket okoznak az emberi szervezetben. Az orsóféreg lárvák a vándorlás során a vérárammal az agyvelőbe, a szembe juthatnak, és ott súlyos tüneteket (akár vakságot is!) okozhatnak. A kampósférgek lárvái az ember bőrébe is behatolnak, és a a bőr felületi rétege alatt vándorolva bőrpírrel, kiütéssel, viszketéssel járnak. A háromtagú galandféreg lárvák az ember májában, tüdejében, agyában súlyos hólyagképződéssel járó betegségért tehetők felelőssé. Az un. uborkamagképű galandféreg pedig elsősorban gyermekekben megtelepedve gyomor-bél panaszokat, toxikus termékek felszívódása következtében általában enyhébb idegrendszeri tüneteket okozhat.

Az említett féregfajok fejlődési alakjaival fertőződött emberek kezelés, gyógyítása rendkívül nehéz, bizonyos esetekben kilátástalan.

Ennek egyik oka az, hogy az emberben ezek a férgek elsősorban lárva állapotban maradnak, gyakran a különféle szövetekben tartózkodnak, vándorolnak, így a gyógyszerek nehezen érik el ezeket.

A legfontosabb a fertőzés megelőzése!

Az ön és családja egészsége miatt tehát fontos, hogy minden felelős állattartó rendszeresen gondoskodjon kedvence féregtelenítéséről.